„A művészetterápia jelentősége a szenvedélybetegség kezelésében” – Összefoglaló a BUSZSZH Szenvedélybeteg-ellátó Munkacsoport szakmai műhelyéről

Ezután az MRE KIMM Drogterápiás Otthonában zajló művészetterápiás munkáról beszéltünk. Itt a Katarzisz Komplex Művészetterápiát alkalmazzuk a rehabilitációban, már 2015 óta. Az Antalfai Márta által kifejlesztett módszer a természetre hangolódás és a katartikus érzelem-átélés megtapasztalására épülve segít tudatos és nonverbális élmények és komplexusok átdolgozásában, feszültség-levezetésben, és új készségek előhívásában. Intézményünkben ezt a módszert fokozatosan alakítottuk a szenvedélybeteg célcsoport igényeire, és specializáltuk a tinédzser függők alcsoportjára is. Ezeket a MT csoportokat két hetente 120 percben tarjuk, és mindig természetre hangolódással kezdjük, melyet relaxáció majd versre, zenére alkotás követ.

A rehabilitációs terápia különböző szakaszaiban más és más gyógyító aspektusai hasznosulnak a művészetterápiának. A terápia első szakaszában a kezelésbe való megérkezés, a kijózanodás, az elvonás, a mentális stabilizálódás időszaka. Fontos ekkor, hogy fel tudjuk ébreszteni a kliensben a reményt, erősítsük a motivációját, és egy alapvetően biztonságos légkör megteremtésével segítsük ezt a stabilizációs folyamatot. Ebben az időszakban a MT nagyon jól tudja támogatni a megpihenés érzését, az elfogadottság és biztonság talaját, de ugyanakkor gyengéden be is indíthatja a pszichikus folyamatok újbóli áramlását. Különösen is fontos ekkor a természetre-hangolódás és a teljesen szabad, kötöttségek nélküli alkotás lehetővé tétele. A rehabilitációs program második szakasza a feltárás és szembenézés időszaka, ahol a kliens szembe kell, hogy nézzen függősége tényével, és azzal az érzelmi csomaggal, amik a drogkarrier alatt, illetve már előtte a származási családjában megélt, és eddig a tudatmódosító szerrel tompított. Ebben az időszakban felerősödnek az emlékek, megjelennek a hozzájuk kapcsolódó negatív és ambivalens érzelmek, sokaknál pedig nagy erővel előtör a szégyen és bűntudat. Ebben az időszakban nagy szerepet kap a MT érzelem-kifejező és szabályozó szerepe, előtérbe kerül az önismereti munka és a traumafeldolgozás. A rehabilitáció vége felé pedig a kifelé fordulást, az újjáépülést erősítő gyakorlatokkal támogathatjuk a felépülőt a továbblépésben, a jövőtervezésben. Ezekre a szakaszokra példa alkotások találhatóak a csatolt előadás anyagokban.

Az előadások után kötetlen beszélgetések keretében oszthatták meg a résztvevők saját meglátásaikat és tapasztalataikat a módszerekről. Megállapítottuk, hogy a MT több oldalról is hozzájárul a rehabilitációs terápiához és egyik támogató eszköze a felépülési folyamatnak. Sok kliens az alkotásban egy új ön- és érzelemkifejezési formára talál. A módszer jelentősége abban nyilvánul meg a leginkább, hogy más alapvetően inkább verbális és viselkedésterápiás rehabilitációs eszközök mellett, a MT inkább segíti az egyénben végbemenő változások nem verbális, tudattalan, akár viszcerális szintű manifesztációját és lehetőséget ad a belülről kifelé irányuló attitűd és készség szintű átalakulásnak is. Az egyéni problémák közösségben történő alkotáson keresztüli kifejezése felszabadító és korrekciós hatású.