A hajléktalan nők helyzetéről beszélgettünk a BUSZSZH 2024. évi utolsó, decemberi workshopján, ahol 24 fő vett részt.
A hajléktalan nők helyzetéről beszélgettünk a BUSZSZH 2024. évi utolsó, decemberi workshopján, ahol 24 fő vett részt.
A napot Szentkereszty Tamás (Máltai Szeretetszolgálat) munkacsoport vezető nyitotta meg, aki először a #nemluxustáska programot ismertette. Kiemelte, a felhívás során egyrészt adományokat gyűjtünk, másrészt felhívjuk a társadalom figyelmét a szegénységben élő nők problémáira.
Elmondta, hogy a szakirodalom szerint a női hajléktalanság rejtettebb, és a tartós lakhatási gondokkal élő nők kevésbé jelennek meg a hajléktalanellátó rendszerben. A fővárosi férőhelyek 17%-a (854) dedikáltan női, miközben a hajléktalan nők aránya az Február Harmadika Kutatás (továbbiakban F3) és hajléktalan embereket érintő egyéb kutatások szerint is 25% körül mozog (a 2022-es F3-as kutatásban 1700 női válaszadó volt, ami 24,4%).
A BUSZSZH 2022-es 540 főt elérő kutatásában (a tanulmány itt elérhető) az életkori bontásban hasonló arányokat találunk mindkét nem tekintetében. Azonban a nők esetén rosszabb iskolai végzettséget találtunk a férfiakénál: 8 általános vagy annál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezett a nők több mint fele, míg a férfiaknál ez arány 36% volt. Arányaiban többen jeleztek a nők közül krónikus betegséget. A pszichiátriai diagnózissal rendelkezők között a nők aránya magas volt: 45% (65 fő pszichiátriai betegséggel diagnosztizált női válaszadó volt a 143 főből).
A megoldások tekintetében kiemelte, hogy az Ombudsman AJB-129/2020. számú ügyben javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy tegyen intézkedéseket a speciális szükségletű hajléktalanok számára ellátási lehetőséget nyújtó szolgáltatások megteremtése és befogadása érdekében, így különösen a pszichiátriai gondozás, addiktológiai ellátás biztosítása és hozzáférhetővé tételének növelése, időskorú személyeknek nyújtott szolgáltatások bővítése, női ügyfelek számára speciális szolgáltatások biztosítása, rehabilitációs munkahelyek és közösségi ellátóhelyek befogadása érdekében.
Az Otthon mindenkinek Fővárosi Stratégia az otthontalanság és hajléktalanság csökkentéséről (letölthető: itt) is megfogalmaz országos szakpolitikai változtatási javaslatokat a nők helyzete kapcsán, fővárosi szinten pedig az alábbiakat tűzi ki célul: a Főváros „Tekintse prioritásnak a sérülékeny csoportok, illetve a hajléktalan nők elhelyezési feltételeinek a javítását annak érdekében, hogy lehetőség legyen a szükségleteikhez jobban igazodó szolgáltatások biztosítására, illetve a hajléktalanná válásukkal összefüggésben vagy azt követően gyakran erőszakot elszenvedett ügyfelek méltó, trauma-érzékeny ellátására.” (112. oldal)
Hoffmann Kriszta szociális munkás, szupervízor volt az első előadó: több, hajléktalanellátásban dolgozó szakmai team munkáját segíti szupervízorként, és sokrétű tapasztalattal bír traumatizált, bántalmazott nők támogatását illetően. Női szempontok és traumafókuszú szolgáltatások a hajléktalan-ellátórendszerben című előadásában a felkérésnek megfelelően bemutatta a CEDAW (Convention on the Elimination of all forms of Discrimination Against Women) egyezmény főbb pontjait. Az ENSZ egyezmény a nők elleni diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szól. Egyezményt a magyar jogrendszerbe ratifikálta a 1982. évi 10. törvényerejű rendelet (elérhető itt), mely a nemek közötti egyenlőség megteremtésének emberi jogi alapokmánya. A CEDAW bizottság vizsgálatai átfogó képet adnak a nők általános helyzetéről egy-egy országot tekintve. A CEDAW bizottság jól értesültsége érdekében számos nemzeti és nemzetközi civil szervezet szakértőjét kéri fel, hogy az adott tagállamra vonatkozó ország-specifikus információkkal lássa el a testületet, a tagállami jelentésekkel párhuzamosan készített árnyék-jelentések formájában. A CEDAW bizottság hazánkra vonatkozó 2023-as záró észrevételei itt találhatóak. A felülvizsgálat teljes anyagai itt érhetők el angolul. Az egyezmény 10 területet fogalmaz meg, ezek zömében további cselekvés szükséges.
Ezután az előadó ismertette a 2014-ben publikált FRA-kutatást, a legutolsó átfogó kutatást, amelyben a magyar nőket ért erőszakot és párkapcsolaton belüli erőszakot vizsgálták. A 2011-es népszámlálás adatai alapján a NANE számszerűsítette a kapott eredményeket Magyarországra vonatkozóan. Megrázó számokat láthatunk: a 15 éves kor alatt élő lányok 5%-a vált szexuális erőszak áldozatává és 20%-uk szenvedett el fizikai erőszakot. A felnőtt női lakosság vélelmezhetően 6%-a (223 ezer nő) élt hazánkban párkapcsolati erőszakban a kutatás ideje alatt. A számukra nyújtott szolgáltatások kapcsán fontos információ, hogy bár vannak védett házak és működik segélyvonal, valamint krízisambulanciák, azonban az Európa Tanács ajánlása szerint (Statisztikák – A nők joga) 10.000 lakosonként 1 védett házas ágyra lenne szükség. Ez 1000 ágyat jelentene hazánkban, de jelenleg ennyi nem elérhető.
A szakember a párkapcsolati erőszak kérdését illetően kiemelte, hogy nagyon fontos, hogy a rendőrség jól és helyesen világosítsa fel az áldozatokat a Büntető Törvénykönyvben jelenleg hatályos kapcsolati erőszak tényállásáról. 2012-ben lépett életbe az a változás, mely szerint lehetőség van arra, hogy nem az áldozat, hanem a hatóság/rendőrség hivatalból indítson eljárást, amennyiben a kapcsolati erőszak tényállása megvalósul. Így a sértett tanúként szerepel az eljárásban.
Szomorú, de előfordul, hogy már a rendőrségi portáson elbukik a feljelentés megtétele, amikor (sokszor a civil alkalmazott) nem veszi komolyan az áldozat segítségkérését, illetve nem megfelelő módon kezeli a bejelentést.
Az előadó kiemelte, a fenti kutatásban vizsgálták a párkapcsolati erőszak áldozatainak érzéseit a partner részéről elkövetett legsúlyosabb fizikai vagy szexuális erőszakcselekmény után. Azért fontos vizsgálni, hogy mik az áldozatok érzései, mert ebből következtethetünk arra, hogy ezek az érzések megakadályozzák-e abban, hogy segítséget kérjen.
A legtöbben dühről számoltak be (62%): hogy „velem ez megesett”. Azonban a „dühös nő” társadalmilag nem elfogadott, (a férfiaknál az indulatosság kifejezése megengedettebb). Kérdés, hogy a segítő folyamatban hogyan tud a segítő olyan elfogadó környezetet biztosítani, melyben megengedett ügyfél részéről ez a válaszreakció és átfordítható cselekvéssé. A második leggyakrabban megjelölt érzés a félelem volt: hogy „majd újra megtörténik velem”. Az ellátórendszernek fel kell készülnie a traumatizált ügyfelek megfelelő fogadására. E kapcsán hallottunk a PTSD-ről (poszttraumatikus stressz szindróma) és beszéltünk a traumás kötődésről is. Az ilyen (trauma-alapú) kapcsolódás során egy az idegrendszerben lejátszódó folyamat eredményeként alakul ki az áldozat kötődése a bántalmazó felé (az agyban neurológiai elváltozások történnek a traumatikus esemény hatására). Az objektív, külső körülmények befolyásoló hatása mellett ezért is különösen nehéz kiszállni ezekből a bántalmazó kapcsolatokból, melyekben a bántalmazó fél eleve csapdahelyzetet teremt az áldozata számára. Fontos, hogy a segítő szakemberek felismerjék a traumás kötődés jelenségét és a bántalmazó kapcsolatok dinamikáját.
A traumatudatos vagy traumainformált segítségnyújtásnak sok olyan formája van, ami ingyenesen elérhető, azonban ha a biztonság/védettség megteremtése a cél, akkor ahhoz kellhet pénz. A beszélgetésen átvettük a traumainformált szolgáltatások főbb elemeit, melyek bevezetése és alkalmazása tudatosan kell, hogy áthassa az intézményi működést.
Hoffmann Kriszta beszámolt az „Erő a változáshoz” önsegítő csoportok fontosságáról, melyek több, hajléktalan-ellátás területén működő szolgáltatónál elérhetőek: hiánypótló társas támogatást és fejlődést jelenthetnek a bántalmazó párkapcsolatból kilépő nőknek.
Pribékné Molnár Mária mentálhigiénés szakember a Máltai Szeretetszolgálat Miklós utcai Integrált Hajléktalanellátó Központjában vezet női csoportot hajléktalan nőknek. A csoport az intézmény ügyfeleinek, és utcán élő nők számára is nyitott. Mária kifejtette, hogy mi történik a nőkkel, amikor nem jutnak el terápiába. Az a tapasztalat, hogy a csoportmunkát kiegészítve a terápiára történő személyes kísérés minden esetben kulcsfontosságú.
Az eltérő intenzitással működő csoportokat 3 féle fókusszal tartják:
1.) Női önismereti kör:
- önsegítő technikák átadása, belső lelki fejlődést szolgáló témák
- pozitív szemléletmódra való hangolódás, rávezetés
- kapcsolati kompetenciák fejlesztése
- zenés relaxáció
- élménymegosztás
- fontos, hogy egy-egy alkalomnak is meg legyen a komplex segítő hatása, mivel gyakran csak csak egy részvétel történik a változó körülmények miatt
- jó történések behozása: a hét során milyen pozitív történések érték a csoporttagokat?
- negatív történések, működések értelmezése és erőforrássá alakítása
- a résztvevők többsége hívő ember vagy teljes mértékben nyitott a hit felé, ezért a behozott témák, történetek sok esetben spirituális tartalommal is bírnak. Ez segítséget ad a résztvevők számára belső erőforrásaik könnyebb eléréséhez. Igény esetén záró imádság, illetve hálaadó és közbenjáró ima szokott lenni
- ajándék idézet/fotó az alkalom zárásaként útravalóul.
2.) Irodalmi színjátszó kör:
- a szerepjáték, a belehelyezkedés és a megélés eszközeivel szolgálja a fejlődést
- maga a próbafolyamat adja a legtöbb élményt és sikert, melyeknek az én megerősítő hatása jelentős
- egy-egy szerep kapcsán a résztvevő kríziskezelési módokat fedezhet fel és új nézőpontokat alakíthat ki egyes helyzetekben
- szeretik a humoros darabokat a résztvevők
- ők maguk is írnak: karcolatokat, verseket, novellákat és elő is adják a darabot.
3.) Alkotói kör:
- nondirektív, személyiségfejlesztő beszélgetés kézműves tevékenységgel összekötve
- vegyes technikákat alkalmaznak, igazodva a résztvevők által preferáltakhoz az adott alkalmakon
- életfa alkotás, „az én világom” montázs, egyházi ünnepekhez kötődő alkotások.
Mivel alacsonyküszöbű mentálhigiénés csoportként működnek, arra a szabályra épülnek, hogy az ügyfelek ne adjanak egymásnak konkrét életvezetési tanácsokat. Az egymás közti kommunikáció egymás meghallgatására épül, a kritizálás helyett az asszertív kommunikációt tanulhatják, gyakorolhatják.
Ha az ügyfél igényli, engedi spirituális kísérést is biztosítanak. A krízishelyzetben lévő várandós nők segítésére az intézmény egy komplex programot dolgozott ki, melyet szintén ismertetett a résztvevőknek.
Gerencsér Tamás és Lánszki Réka mutatta be a BMSZKI nőknek szóló szolgáltatásait, valamint a traumatudatos nőgyógyászati rendelőt. Arról számoltak be, hogy a BMSZKI tudatosan építkezik a nők segítése kapcsán: kutatásokkal, nemzetközi együttműködésekkel, képzésekkel alapozzák meg a szakmai munkát.
A PIE4shelters (2018-2019) projektjük tapasztalatai alapján a fogalmazták meg azokat a működési alapelveket, amelyekkel hatékonyan tudnak fellépni a nők elleni erőszak megelőzése, az áldozatok védelme, segítése érdekében úgy, hogy a traumáik hatásait is figyelembe veszik.
Ezek az alapelvek a következők:
- A programban részvevő segítő szakemberek az erőszak jeleit, dinamikáját és hatásait felismerni segítő képzéseken fejlesztik tudásukat..
- A segítő stáb minden tagja egységesen lép fel a bántalmazással összefüggő helyzetek kapcsán.
- Megfelelő szemléletű és rendszeres a team szupervízió.
- Olyan eljárásokat alakítanak ki, amelyek figyelembe veszik az ügyfelek tapasztalatait és visszajelzéseit.
- Traumafeldolgozást segítő pszichológiai intervenciókra van lehetőség az intézményben.
- Biztonságos közeg, kizárólag nők számára igénybe vehető szolgáltatások kialakítása.
Az előadók elmondták, hogy a BMSZKI intézményeiben vizsgálták, hogy hogyan alakul a nők biztonsága a koedukált ellátásokban. Azt tapasztalták, hogy szükség van csak nők számára nyitva álló szolgáltatásokra. Ezért a BMSZKI bizonyos intézményeiben néhány évvel korábban, pályázati támogatás segítségével létrehoztak olyan idősávokat, melyekben csak a nők számára érhetőek el például nappali melegedős szolgáltatások. Ilyenkor nincs bent férfi és nőknek szóló programokat tartanak. Ez nagyon jó tapasztalatnak és követendő példának bizonyult, így amennyiben lehetőség nyílik rá, a jövőben is szeretnék ezt a gyakorlatot folytatni.
A traumatudatos nőgyógyászati szakrendelés 2022-ben indult és eddig mintegy 400 vizsgálat valósult meg a rendelésen. A szakrendelő mindennapjait Clease Piroska mutatta be a résztvevőknek. Piros a rendelőben nem csak asszisztensi feladatokat lát el, hanem az edukációs programokban is részt vesz. Fontos, hogy nem csak egy hiánypótló egészségügyi szolgáltatás jött létre a BMSZKI-ban, hanem a traumatudatos szolgáltatás módszertanát követi a működés.
A traumatudatos működés 6 alapelve:
- BIZTONSÁG: a teljes fizikai környezetet tekintve megvalósul. A rendelésre férfiak nem léphetnek be. A tárgyi környezet is védi az intimitást (külön öltöző van, egyszer használatos szoknya, zuhanyzó, tudatos térhasználat, barátságos váró).
- MEGBÍZHATÓSÁG és TRANSZPARENCIA: van elég idő (30 perc) a vizsgálatra és teljeskörű tájékoztatásra is, értő figyelmet kapnak a nők a traumatudatos szemléletben képzett stábtól.
- TÁRSAS TÁMOGATÁS: A vizsgálat során nem maradnak magukra (szociális munkás a belépéstől a váróig kísér, vizsgálatok alatt folyamatos szemkontaktus, stb.). A váróban van mód beszélgetni.
- EGYÜTTMŰKÖDÉS és KÖLCSÖNÖSSÉG: kedves, barátságos, tiszteletteli és közérthető kommunikációt folytatnak a nőkkel, partneri viszonyban a hierarchia helyett.
- DÖNTÉS és a VÁLASZTÁS LEHETŐSÉGE: a vizsgálaton résztvevő nők minden információt megkapnak ahhoz, hogy a döntéseket hozzanak. Bármikor kérdezhetnek, mondhatnak nemet a folyamat során.
- ELŐÍTÉLET-MENTESSÉG: a hajléktalan élethelyzetből fakadóan szégyent élhetnek meg a nők, de itt elfogadással találkoznak, és nincs velük szemben előítélet.
A nap végén arról beszélgettünk, hogy hogyan alakítható ki az intézményeken belüli értékítélet-mentes, nyitott hozzáállás a női hajléktalan ügyfelekkel folyó munka során. Miként alakul ez a teameken belül és miként az intézményeken, a szervezeteken belül. Sok a témában a tabu, alig beszélünk ezekről, pedig nagyon meghatározzák a szervezeti működést. Fontos, hogy ha nincs tudatos, előítélet-mentes működés, akkor az is az ügyfelet terheli, hogy nem tudhatja, hol mi vár rá a intézményrendszer részéről.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy hiánypótló lenne és van jogosultsága csak nőknek szóló nappali melegedő létrehozásának és közös együttműködésben is benne lennének, csak jöjjön létre ilyen szolgáltatás.
Arra jutottunk, hogy az ellátórendszerben dolgozók kiégését, rugalmatlanságát okozhatja az, ha nem jelenik meg a traumafókuszú szemléletmód, traumatudatos segítés. Így jutunk arra a sajnálatos működés módra, hogy „az ellátás a problémára jött létre, nem az igényekre.”
Köszönjük az előadók munkáját és a résztvevők nyitottságát!
Letölthető dokumentumok
- Hajléktalan nők támogatásához kapcsolódó programok a BMSZKI intézményeiben traumatudatos szemlélet alkalmazása a nőgyógyászati rendelés működtetése során
- Női szempontok és traumafókuszú szolgáltatások a hajléktalan-ellátórendszerben, Hoffmann Kriszta szociális munkás, szupervizor
- BUSZSZH, Hajléktalan nők
Miklós Kata
hálózati munkatárs
Szentkereszty Tamás
Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Közép-Magyarországi Régió